Az értelmen is túl

Szortimentén mendegéltél,
aztán éltél,
csak mert két végén égeted a babareszt hétvégén.
Legalábbis ezt súgta a tündérkeresztanyád,
miután lecsúszott tegnap vagy fél üveg szürke barát,
vagy lehet az én voltam?
sok mindent magyarázna,
hogy maradtam otthon,
a szerető atyai házban,
a lábam pedig hogy nem egybe.

Néha a fene enne meg,
néha még az se,
pedig tudok Néma Bobul,
hogy nem mondok ám faszt se,
nektek nem jó még az se,
meg nekem sem,
s már több eszközöm nincs
mivel figyelmét felkeltsem,
annak a barna gyönyörnek.
Leszek a terhedre, csak kérlek, ne gyötörj meg.

Pár nyári sor

"Ingyen ital, de csak whiskey
enni is van, slovan chipsy.
First world problem."


"Van még hal a tengerben...és?
Nekem ő kell"


"Vár a Balaton, vár.
Várhat is,
idén se jutok le.
Majd beállítom
Windows hátteremnek"

Szem Le

Olyan ez a század, mint egy álarcosbál,
szerepekben élsz, és erre magad vállalkoztál,
haver előtt, csajod előtt, család előtt játszol,
a jófiú már meghalt, nincs senki, aki rád szól.

Már te se tudod kivagy, de csak gyorsabban váltasz,
kérdésnek semmi nyoma, az alkohol csak válasz,
sugárzik az élet gondolattal át nem lőtt fejedből,
a plusz álca se lesz tisztán fájdalmat felejtő.

 -Lehet te csinálod jól, és ez az év is mentes
minden érzelemtől, mintha én lennék a hentes
te meg egy húscafat, mit még be kéne pácolni
ez a normális? Világ! Meg kéne változni. -